Tanulmány

2. RÉSZ Az útkeresés és érdekérvényesítés dilemmái a hazai németség számára Trianon után Előadó: Dr. Orosz László PhD, történész, tudományos főmunkatárs, Horthy-kori Kutatócsoport 2020. szeptember 24. Az előadó jelen alkalommal a két világháború közötti időszakot tekintette át a hazai németség identitását és érdekérvényesítését érintő, alapvető kérdések szemszögéből. Talán kevésbé közismert tény, hogy a trianoni trauma – statisztikai értelemben – aTovább

1. RÉSZ A magyarországi németek viszonya a történeti Magyarország felbomlásához Előadó: Dr. Orosz László PhD, történész, tudományos főmunkatárs, Horthy-kori Kutatócsoport 2020. január 15. A címben megjelölt témáról az előadó 2018 májusában már tartott előadást a Klebelsberg Emlékházban, amikor is a magyarországi németek több mint nyolcszáz éves múltját foglalta össze, egészen a 19-20. század fordulójáig. Jelen előadás, mintegy annak folytatásaként, aTovább

Kovács Kálmán Árpád történész előadása idősebb Kálmán Ernő építész kiállításának megnyitója alkalmából Ars Sacra Fesztivál, 2019 2019. szeptember 13. Tisztelt Ünneplő és Megemlékező Gyülekezet! Idősebb Kálmán Ernő építésznek az 1960-as évektől papírra vetett templomtervrajzai és virtuális 3D-s rekonstrukciói előtt állunk. Engem ért a megtisztelő felkérés, hogy vázoljam fel a kádári időszak református egyházának a korrajzát. Tegyük fel tehát a kérdést:Tovább

Próféta vagy „pusztán” egy elveihez hűen ragaszkodó politikus? Előadó: Dr. Hermann Róbert DSc, történész, kutatócsoport-vezető Elhangzott: 2019. március 20. 1849. január 6-án a debreceni városházán strázsáló őrség parancsnoka a következőt írta be az érkezőket számontartó lajstrom „ki” és „honnan” rovatába: Kossuth Lajos, a magyarok Mózese. A bejegyzés jól érzékelteti Kossuth személyének a rendkívüli megítélését a kortársai, különösen az egyszerűbb emberekTovább

Az alábbiakban a Habsburgok három „történelmi bűnét” szeretném kicsit nagyító alá venni, úgymint a „gyarmatosító gazdaságpolitikának”(I.), az ország „közigazgatási szétszabdalásának”(II.) és a „nemzetiségek ellenünk uszításának” (III.) a vádját. Az ezekben a kérdésekben felvetettekre „Valóban …, igen de …” típusú válaszokkal szeretnék reagálni.